Hazánk jelentős szellemi potenciáljához, gazdag nemzeti IQ terméséhez nem fér semmi kétség, a magyarok titkos fegyverét azonban úgy tűnik, mégsem olyan könnyű bevetni a világ tudományos, vagy a művészeti pódiumain. Sok ígéretes fiatal lehetőséget sem kap komoly megmérettetésekre, a felfedezett géniuszok nagy része pedig a jelentős anyagi elismerés és gyorsabb siker ígéretének engedve hamar külföldön találja magát. Egyszóval a hazai tehetséggondozás komoly kihívások elé néz. A közelmúlt törekvései ugyanakkor bizakodásra adnak okot, hiszen a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége a Géniusz Programon keresztül egyre több olyan akciót szervez, melyek segítségével felkarolhatják és elindíthatják pályájukon az arra érdemeseket. Ilyen többek között az iskolai oktatás rendszerébe integrált tehetségfigyelő rendszer, a tehetségpontok kialakítása és a származásuk vagy fogyatékuk miatt hátrányos helyzetű tálentumok felkarolása.
Az Újbudai Pedagógiai Intézet ünnepségét Pongor Júlia, a kerületi népdalverseny győztese nyitotta meg énekével. Bács Márton nyitóbeszédében a tehetségkutatás fontosságát hangsúlyozta, majd az esemény fővendége Dr. Csermely Péter, a SOTE biokémia professzora osztotta meg gondolatait a közönséggel. A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke azzal indította beszédét, hogy a kerületi rajzverseny is jól példázza a tehetség fogalmának jelenkori kitágulását. Már nemcsak az intellektuális, tudományos tehetség, hanem a művészetbeli, a sportbeli, vagy akár a kommunikációs tehetség is ebbe a körbe tartozik - mondta. A Bölcsek Tanácsának tagja a tehetségkutatás gyakorlati módszereiből is felvillantott néhányat a jelenlévő pedagógusok előtt. - A tanárnak leginkább a különlegesre, kirívóra kell figyelnie. Ha az órán azt tapasztaljuk, hogy a gyerek rossz, annak nagyon sok oka lehet. Ezek közül az egyik, hogy unja az óra színvonalát, és többre vágyik. Ilyenkor tehát élnünk kell a gyanúperrel, hátha egy tehetséggel van dolgunk - fejtette ki véleményét a professzor.
A tudós azt a régi dilemmát is érintette beszédében, hogy milyen módon lehetne megakadályozni az itthon kiképzett tehetségek kivándorlását. A fiatal lángelméket közel kell hoznunk egymáshoz, egy csapatba kell rendeznünk őket, hogy közösségeket alkossanak. Így, ha az ember baráti társasága itthon van, az visszatartó erőt jelent - állította Csermely Péter, aki a módszert 16 évvel ezelőtt kezdte el alkalmazni a középiskolákban úgy, hogy kutatási lehetőséget adott a tehetséges tinédzsereknek. - Meglepetésemre a tudásbeli fejlődésnél jóval nagyobb jelentősége volt annak, hogy a diákok találkozhattak egymással egy versenyen, egy esti foglalkozáson, vagy egy táborban. A kapcsolatépítés olyannyira jól sikerült, hogy mára ezekből a közösségekből több kutatóházaspár is kikerült - számolt be lelkesen a professzor.
Az esemény végén az Egészségügyi Minisztérium JESZ pályázata keretében elvégzett újraélesztő tanfolyam tanúsítványait is kiosztották. Az Újbudai Pedagógiai Intézet is részt vett a programban, melynek eredményeként az Európai Újraélesztési Társaság által jóváhagyott kurzuson több száz pedagógust képeztek ki. Dr. Gőbl Gábor, a Magyar Resuscitatios Társaság elnöke az átadás előtt az újraélesztés felelősségére figyelmeztetett. Az orvos szerint a félautomata defibrillátor használata, és a különböző újraélesztő gyakorlatok rendkívül egyszerűek, ezeket a műveleteket azonban még egy orvos sem végzi el naponta. A folyamat begyakoroltatása tehát legalább annyira fontos, mint maga a technika, hiszen nagyon ritkán fordul elő, hogy meg kell menteni valakinek az életét. Ilyenkor azonban azt a néhány egyszerű beavatkozást nagyon pontosan kell végrehajtani - jelentette ki a társaság elnöke, és azt javasolta a jelenlévőknek, minimum félévente utánképzésen vegyenek részt.
|
|
|
|
|
