- A kisgyermekek fejlődéséhez harmonikus, nyugodt környezetre van szükség, mely az iskolakezdés időszakában még inkább fontossá válik. Ez a mai világban nagy terhet ró a szülőkre. A hatékony kerületi pedagógiai intézményrendszerünk segítségével arra törekszünk, hogy megkönnyítsük az iskolakezdés, a szülők és a gyermekek számára gyakran megterhelő folyamatát - mutatott rá lapunknak a beiskolázás kapcsán Újbuda oktatásért felelős alpolgármestere, Bács Márton. Hozzátette, a kerület általános iskolái magas színvonalon működnek, melyet több felmérés is igazolt.
- Iskoláink hatvan-hetven százaléka a budapesti átlag fölött teljesít, és a többiek is csak alig néhány százalékkal maradnak el az átlagtól. Tudjuk, minden szülő a legjobbat szeretné gyermekének, azonban iskoláink jó eredményei biztosítják, hogy nem kell a szülőknek aggódniuk, ha csemetéiket nem vették fel a hőn áhított intézménybe. Van még bőven miből választani, ahol ugyanolyan jó kezekben lesz a nebuló - mondta Bács Márton. A szakemberekkel folytatott beszélgetéseink során bebizonyosodott: a szülőknek ki kell venniük a részüket az iskolás életformára való megfelelő áttérés biztosításában. Ez azonban nem korlátozódhat közvetlenül az iskolába lépés előtti időszakra, hanem ennek a felkészülésnek folyamatosnak kell lennie.
Osváthné Terék Mária, a kerületi Óvodai Munkaközösség vezetője, aki hosszú idő óta áll a Gazdagréti Szivárvány Óvoda élén, sokéves tapasztalatait osztotta meg velünk. Mint mondta, az óvodában a gyermek teljes személyiségét fejlesztik, attól a pillanattól kezdve, amikor először belép az épületbe. E folyamatos fejlesztőmunka egy állomása, amikor a gyermek már rendelkezik mindazokkal a képességekkel, készségekkel, amelyek alkalmassá teszik az iskolai munka megkezdésére. Kifejtette, ilyenkor általában két kérdés foglalkoztatja a szülőket.
- A gyermek alkalmas-e az iskolai nevelésre, illetve melyik iskolát válasszák számára - fejtette ki a szakember. Arra a felvetésünkre, hogyan derül ki, rendelkezik- e gyermekem a megfelelő fejlettséggel az iskolai munka megkezdéséhez, elmondta: a tankötelessé váláshoz meg kell felelnie a törvény által előírt életkornak és megfelelő fejlettségi szintnek. Azzal folytatta, a felkészültségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, amelyből mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához. A gyermek belső érése, a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához szükséges fejlettségi szintet. De - figyelmeztetett - a gyermekek fejlődésének sajátossága, hogy nem egyformán történik, sőt, némelyeknél az egyes funkciók érése eltérő ütemben zajlik.
A szakember szerint a szülő felelőssége, hogy gyermeke a számára legmegfelelőbb időben, a legoptimálisabb fejlettséggel rendelkezve kerüljön az iskolába. Így sem a túl korai, sem a túl késői iskolakezdés nem segíti a gyermek fejlődését. Felhívta a figyelmet, a szülők sajnos gyakran nem a gyermekük fejlettségének, érdeklődésének megfelelően, hanem a saját igényeik szerint választanak iskolát. Abba a hibába is beleesnek, hogy azt hiszik, az a jó iskola, amely sokféle szolgáltatást - lovaglás, tenisz, gokart, nyelvoktatás korai megkezdése - nyújt. A szülőknek fel kell ismerniük, hol a határ, a gyermek ugyanis nem játékszer, nem kell minden szabadidejét különórákon lekötni, figyelmeztetett a szakember.
Az első osztályosok legfontosabb követelményének a magyar nyelv megismerését nevezte, emellett a játéknak is napi tevékenységnek kell maradnia, sorolta Osváthné Terék Mária. Az Ezüstfenyő Óvoda vezetőnője, Balogh Lászlóné is azt hangsúlyozta, hogy náluk a beiskolázás előkészítése az óvodába lépés pillanatában elkezdődik. Az óvodai három év után szerinte már nagyon kevés probléma merül fel az iskolaválasztáskor. Magyarázatként elmondta, az Újbudai Pedagógiai Intézet, a Logopédiai Intézet szakemberei ütemezett rend szerint keresik fel az óvodákat, és szűréseket, szülői tájékoztatókat tartanak. A vezetőnő azzal folytatta, a gyerekek csupán öt százalékánál mutatkoznak olyan jelek, amelyek miatt azt javasolják a szülőknek, a gyermek maradjon még egy évet az óvodában.
Hogy melyek ezek a problémák?
- Ezek elsősorban nem értelmi, hanem az érzelmi okok - mondta Balogh Lászlóné. Arra is kitért, az utóbbi években nagyon sokat javult az óvodák és az iskolák kapcsolata. Ma már a gyerekeknek nem jelent gondot az iskolába lépés, az első osztályos követelmények jobban figyelembe veszik a gyerekek eltérő sajátosságait. Az Ezüstfenyő Óvoda vezetője arról is beszélt, nem szoktak iskolát javasolni a szülőknek, csak azt jelzik, hogy melyek a gyermek erősségei. - Inkább a sportban, az énekben vagy más területen ügyes a nebuló. Ez nagy könnyítés, a szülő felelőssége az iskolaválasztás - mondta.
Lengyelné Molnár Ágnes, a Logopédiai Intézet igazgatója elmondta, hogy munkatársai megközelítőleg 1200 óvodás gyermeket vizsgálnak meg évente. Negyven százalékuk kisebb-nagyobb beszédhibával küzd, ezt azonban tökéletesen kezelni tudják a szakemberek. Az intézet vezetője az adatokat továbbsorolva elmondta, 900 első osztályos kisdiák közül mintegy 250-nél találnak olyan elváltozást, ami hosszasabb terápiát igényel. Második osztályban már írás-olvasás szűrést végeznek. A Logopédiai Intézet országos viszonylatban is kiemelkedő felszereltséggel rendelkezik. Megtudtuk azt is, a foglalkozásokat kiegészítik egyéb, mozgásfejlesztésre alapuló terápiával.
- Sajnos vannak olyan szülők, akik nem veszik igénybe a kezeléseket gyermekük számára, pedig a tanulás elengedhetetlen feltétele az írott és hallott szöveg megértése. Ennek zavarait a logopédusok megfelelően tudják kezelni - fejtette ki Lengyelné Molnár Ágnes. A Nevelési Tanácsadó a beiskolázás szempontjából kiemelten fontos intézmény. Villányi Lenke igazgató szerint is a gyermek iskolai sikeressége azon múlik, hogy személyisége elérte-e azt az iskolai érettségi fokot.
- Ez azt is jelenti, hogy alkalmassá válik arra, hogy a családon kívül keressen magának társakat. Ha viszont egy kisgyermek fejlődése eltér az átlagostól - folytatta Villányi Lenke -, a szakember abban segít, hogy a problémát a gyermek és családja közösen tudják megoldani. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az iskolába lépés időpontjában a szülők és a gyermekek is nagyon érzékenyek. Mint mondta, a szülő akkor teszi a legjobbat a gyermekének, ha harmonikus, szeretetteljes, nyugodt környezetet biztosít számára, és mindenben segíti.
A statisztikáik egyébként azt mutatják: az évente mintegy 180 vizsgált gyermekből mindössze 3-4 súlyos eset adódik. A legveszélyeztetettebbek családjából hiányzik az édesapa, így a gyerekek elveszítik biztonságérzetüket, amit különös viselkedésükkel jeleznek a külvilág felé. Összegzésképp megállapíthatjuk, a gyermek iskolába lépése új életformát követel a gyermektől, de a családtól is. A szülő sokat tehet és kell is tennie annak érdekében, hogy a gyermeke lelkileg felkészülten menjen az iskolába.
