Az iskolai agresszió kezelésére és megelőzésére létrehozott munkacsoport, a szaktanácsadói rendszer gyökeres átalakítása, és az egy hete startolt Fővárosi Oktatási Portál már mind annak a gyorsan reagáló, és valódi szolgáltatás alapú működésnek az eredményei, mely az új intézeti koncepció leglényegesebb eleme.
A névadó ünnepséget október 9-én tartották a Vas utcai épületben, ahol Demszky Gábor főpolgármester Mérei Ferenc családtagjai jelenlétében megnyitotta a Mérei-életút kiállítást, és felavatta az intézet falát díszítő, különleges Mérei-emléktáblát. Az esemény Horváth Csaba főpolgármester-helyettes köszöntőjével zárult, aki átadta az intézet ajándékait Mérei Ferenc jelenlévő családtagjainak.
A névadás
A főváros pedagógiai intézetének kiemelkedően fontos szerepet kell játszania a széles értelemben vett nevelésben, a fiatalok sorsának megsegítésében a tehetséggondozástól a megnemértettség-érzés és agresszió kezelésén át a pályaválasztásig. Ezért viseli mostantól az intézet a tudós pedagógus-pszichológus, Mérei Ferenc nevét - mondta Demszky Gábor főpolgármester a névadó ünnepségen, október 9-én.
Munkássága és élete szorosan összefügg a XX. század történelmével, életútjának több eseménye, fordulata az elmúlt évszázad hű lenyomatát mutatja. Fiatalon Párizsban két diplomát szerzett, majd hazatérve Szondi Lipót tanítványa és munkatársa lett. Később, mint kortársai közül többen is, származása és politikai üldöztetése miatt volt munkaszolgálatos, ült börtönben, folyt ellene koncepciós per. Ám mindezek ellenére, mindvégig szenvedélyes elkötelezettséggel kitartott hivatása mellett.
Mérei Ferenc 1945 után az intézet jogelődje, a Fővárosi Lélektani Intézet igazgatójaként kapott valódi lehetőséget elméleteinek és reformpedagógiai gyakorlatának valódi kipróbálására. Az elért eredményeit nagy részben az újabb diktatúra megsemmisítette, Mérei a gyermekközpontú pedagógia (az úgynevezett "pedológia") elleni ideológiai és politikai támadás áldozatává vált.
Életútjának állomásaira mindvégig jellemző volt, hogy a hatalom kontrollja alatt kell dolgoznia. Ez a nyomás az 1970-es évek közepétől kezdett enyhülni. Ebben az időben a gyermekcsoportok szociometriai vizsgálatain és a nevelési tanácsadók munkatársainak felkészítésén keresztül intézményes és személyes kapcsolatba került a főváros oktatásügyével.
Mérei Ferenc önéletrajzi interjújában így fogalmaz: "rögeszmém volt és maradt, hogyha komolyan változtatni akarunk az embereken, akkor elsősorban magában a pedagógiában kell változtatni". Hitvallása utat mutat minden pedagógus számára, és példaadó mindenki előtt, aki gyerekek nevelésével foglalkozik.
A Mérei életút-kiállítás
A pedagógus-pszichológus munkásságát, életútját jeleníti meg számunkra. Ezek az emlékek a történelem apró szeletei is egyben, mint például az 1956-os forradalom után történt eseményeket megjelenítő dokumentumok. Mérei Ferencet az 1956-os forradalomban játszott szerepe miatt 1958-1963 között börtönbe zárták.
A kiállítás dokumentumai között több olyan fontos anyagot is találunk, amelyek a börtönfalak közötti munkákról tanúskodnak. A WC-papírra írt Lélektani napló is ezekben az években készült el. Mérei Ferenc tanított, "szemináriumot" tartott rabtársainak. Olyan emberekkel volt egy börtönben, mint Göncz Árpád, Litván György, Hoffmann Gertrúd. Jelentős szakmai és szellemi örökséget hagyott az utókorra, ennek feldolgozása ma is tart.
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet (2008. 10. 09.)
