Az első magyar műhold, a Masat-1 melynek neve a magyar és a satellite szavakból származik egy kisméretű, egy kilogramm tömegű úgynevezett pikoszatellit lesz. Elkészítésének az volt a célja, hogy a hallgatók gyakorlatot szerezzenek az űreszközök építésében, és megtudják milyen kihívásoknak kell megfelelni egy ilyen feladat során. Pályára állása után a földi állomásra fog információkat küldeni, amely az egyetem egyik épületének tetején található. A műhold többek között méri a hőmérsékletet és saját gyorsulását, valamint fedélzetén hordoz egy olyan mágneses stabilizálót is, aminek segítségével a Földről távirányítással lehet a szatellitet forgatni.
A rendszert már több mint egy éve tesztelik, melynek során 2009. március 29-én délután 15.28-kor ennek segítségével léptek kapcsolatba a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó Charles Simonyival. A műhold fellövésére várhatóan jövőre kerül sor Indiában, ezután pedig a rádióamatőrök világszerte vehetik a HA5MASAT hívójel gazdájának üzeneteit. A vételhez szükséges információkat és a programot a projekt honlapjáról lehet majd elérni.
A Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézete által szervezett konferencia további részében olyan magyar eszközök működését ismertették, amelyek már jelenleg is segítik az űrkutatást. Ezek elsősorban az űrhajósokat ért kozmikus sugárzást mérik, közülük legismertebb az Atomenergiakutató Intézet által kifejlesztett Pille, de az érdeklődők előadást hallhattak a szilárdtest nyomdetektorokról is, amelyek a béta- és gammasugárzástól eltekintve minden kozmikus részecske érzékelésére alkalmasak.
Jövőre valószínűleg a szintén magyar fejlesztésű TriTel készüléket is üzembe helyezik a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén, amellyel sokkal pontosabb adatokat kaphatnak a kozmikus sugárzás jellemzőiről, amelyeket a Mars-küldetés tervezésekor fognak felhasználni.
