A polgármestert az állampolgárok választják, így a vezetői székbe nem iskolai végzettsége, vagy szakmai tapasztalata alapján ülhet a jelölt. - Általánosan elmondható, hogy a jegyzők - akik jogi egyetemi diplomával, szakmai és vezetői gyakorlattal rendelkeznek - méltánytalannak tartják, ha az őt irányító polgármester csak nyolc általánost végzett - magyarázta a kezdeményezés okait Molnár Gyula polgármester, aki a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökeként vett részt az akadémia megnyitóján. A demokrácia egyik jellemzője, hogy az adott település dönti el, hogy kit választ meg vezetőjének, éppen ezért régóta van igény arra, hogy egy szakmai minimumképzést kapjanak a polgármesterek - tette hozzá a szervezet elnöke.
A Polgármester Akadémia első évfolyama egy sikeres norvég pályázatnak köszönhetően 200 millió forintból kezdheti meg működését. 2004-2009 között ugyanis az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok által több mint 135 millió euró, azaz nagyjából 34,5 milliárd forint vált elérhetővé a különféle magyarországi projektek és alapok számára. Az EGT és az NFM elnevezésű támogatási konstrukciók annak érdekében jöttek létre, hogy elősegítsék a társadalmi és gazdasági kohézió megteremtését az Európai Gazdasági Térségben. A három adományozó állam - Norvégia, Izland és Liechtenstein - nem tagja az EU-nak, viszont az EGT tagjaként részesei a belső piac előnyeinek, ezért hozzájárulást biztosítanak az újonnan csatlakozott tagállamoknak, köztük hazánknak. Az említett szervezetek pályázatán keresztül a TÖOSZ, a Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kara és a Norvég Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetsége partnerségben valósítja meg a polgármesterek képzési programját.
A megnyitón beszédet mondó Siri Ellen Sletner norvég királyi nagykövet elmondta, a magyarországi városvezetőknek kompetenciájuk fejlesztésére van szükségük, ezt pedig egy norvég tanulmányút is elősegíti majd. Azok az országok tudnak hatékonyan fellépni a válsággal szemben, ahol erősek a helyi közösségek - ezzel indokolta a polgármesteri tudásalap megerősítésének fontosságát Dr. Imre Miklós, a Közigazgatástudományi Kar dékánja. Nyitóbeszédében azt is hangsúlyozta, egy városvezetőnek számos kritériumnak kell megfelelnie. - A polgármester legyen a település érdekeit képviselő menedzser, legyen jó befektetési bankár, aki a település vagyonát hasznosítja, kiváló kommunikátor és jó ingatlan-befektető, egyszóval egy helyi James Bond - tette hozzá a dékán.
Ennek szellemében a kísérleti évfolyamon hatvan polgármester kezdi meg tanulmányait, akik olyan kurzusokat hallgathatnak, mint a tárgyalástechnika, kommunikáció, média, -és konfliktuskezelés, partnerség-építés, etikett és protokoll ismeretek. Az egyetem tanárai által összeállított tanterv a polgármesterek mindennapi életével összefüggő kompetenciák fejlesztésére irányul, így az oktatók nagy hangsúlyt fektetnek az interaktív, gyakorlati tréningekre. A tudásátadás azonban cseppet sem tekinthető egyoldalúnak: a tanulók, gyakorlati tapasztalataikat is megosztva, alakítói is lehetnek a tananyagnak. A pozitív elmozdulást látva sokakban felvetődhet a kérdés, miért ne lehetne akár hivatalos feltételként szabni a leendő vezetőknek az alapszintű polgármesteri vizsgát. - Rövid távon nem látom esélyét a megvalósulásnak, hiszen ma nincs meg az ehhez szükséges törvényi háttér, de valóban szükség lenne arra, hogy a szférában mindenki rendelkezzen közigazgatási alapismeretekkel - adta meg a választ Molnár Gyula.
|
|
|
|
|
|
