Az éppen tízéves jubileumát ünneplő programsorozat mindig egy meghatározott téma köré épül fel, melynek szellemében idén a pedagógusok és szülők együttműködése kapja a legnagyobb hangsúlyt. Az intézet igazgatója, Gyurcsó Gyuláné arról tájékoztatott, a főcsapás mellett számos aktuális témát is górcső alá vonnak, így a Nemzeti Alaptanterv változásai, a gyermekek alapkészségeit fejlesztő módszerek, a tanulási zavarok kezelése, és a pedagógusokat érintő jogszabályi változások is terítékre kerülnek. A résztvevők mindezek mellett olyan szakmai fórumokon vehetnek részt, melyeken a tanítói hivatás legújabb kihívásaira keresik a választ, és a megújulás lehetőségeit kutatják. A szervező Újbudai Pedagógiai Intézet szerint ugyanis a legfőbb cél, hogy a nevelők olyan, a mindennapi munka során is használható tudást szerezzenek, melyek segítségével a lehető leghatékonyabban fejleszthetik a gyerekek készségeit, képességeit és kompetenciáit.
Az idei találkozóról sem hiányoztak a legnevesebb előadók, a kongresszus plenáris ülésén Dr. Adamik Tamás professzor emeritus, és Jókai Anna Kossuth-díjas író tartott izgalmas előadást. A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium dísztermében útjára indított pedagógiai napokat Dr. Molnár László alpolgármester nyitotta meg, majd a legnagyobb magyar zeneszerzőkre emlékezve hárfán és rézfúvósokon előadott produkciókat hallgathatott meg a közönség.
Dr. Adamik Tamás a Himnusz születése előtt tisztelgő Magyar Kultúra Napja alkalmából a Himnusz értelmezését választotta előadása témájául. A professzor a mű verselése, történetisége, vallásossága, és éneklése mellett azt is meg vizsgálta, hogyan változtak a 190 évvel ezelőtt született vers szavainak jelentéstartalmai. Izgalmas kutatásának eredményeként például arra jött rá, az "Isten, áldd meg a magyart jó kedvvel, bőséggel" mondat nem a vidámságra utal, hiszen a jó kedvvel akkoriban azt jelentette, kegyelemmel.
-A második sor is érdekes - folytatta a tanár úr - ahol a "Nyújts feléje védő kart" strófa szintén mélyen vallásos gyökerekből táplálkozik. A feléje, inkább föléjeként értelmezhető, eredete pedig a Bibliából való. Egyszer Mózest és követőit ellenség támadta meg. A vallási vezető a veszélyt látva levegőbe emelte botját, mire a csatában az ő katonái kerekedtek felül. Mikor azonban a karja elfáradt, és leengedte a botot, újra erőre kaptak a támadók. Végül a harc befejezéséig ketten tartották Mózes karját, hogy megmeneküljenek a szorult helyzetből.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
