Az igazgató Steigerwald Éva arról számolt be, az emlékhéten a néprajzkutató életét és munkásságát szeretnék közelebb hozni az itt tanuló gyermekekhez. Az aulát díszítő dombormű megkoszorúzása után a diákok ellátogattak a Széchenyi-díjas magyar tanár budafoki házához, és Kerepesi temetőbeli sírjához, de a programok között kézműves foglalkozásokon és mesemondó délutánon is részt vehettek. A Csíkvárdotfalván született Domokos Pál Péter földműves család gyermekeként már fiatalon megtapasztalta a csíksomlyói kegyhely pünkösdi búcsújának különlegességét. Ekkor találkozott először az ide zarándokló csángókkal. Később a moldvai csángó magyarság történetének, kultúrájának elismert kutatója lett. Magyar tanárként a Domokos iskolából többen személyesen is ismerték.
Az intézmény központi ünnepségén az éppen 110 éve született Domokos Pál Péter mellett Lakatos Demeter csángó költőről is megemlékeztek. Az egyik legrégebbi magyarlakta településen, Szabófalván született irodalmár archaikus, 5-600 évvel ezelőtti nyelvjárásban beszélt és írta verseit. A 100 éve született költő soha nem járhatott magyar iskolába, így a román ábécé szerint írta le a magyar szavakat. A rendezvényre a moldvai csángók kultúráját ápoló Lakatos Demeter Egyesület is meghívást kapott.
A szervezet tagjai, Demse Márton író, és Csoma Gergely szobrászművész beszédükben arra emlékeztek, a két ünnepelt sorsa egykor összefonódott, hiszen Domokos Pál Péter a Széchenyi-díjával járó kétszázezer forintot arra fordította, hogy kiadja Lakatos Demeter verseit. A szobrászművész elmondta, a csángók száma mára erősen megfogyatkozott, napjainkban közel ötvenezren élnek Moldvában. - Amikor az egyik legkeletibb csángó faluba érkeztem tanítani, kiderült, utoljára 34 éve volt magyar nyelvtanítás a településen - érzékeltette a térség asszimilációs veszélyeit Csoma Gergely.
|
|
|
|
|
|
|
